Hírek

Az unoka bajban van?

A tapasztalatokról és a lehetőségekről ezúttal a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon érdeklődtünk.

Barna Árpád alezredes, bűnmegelőzési osztályvezető korábban a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságon dolgozott, igen sok tapasztalata származik onnan. Rendőrkapitányként számos bűnmegelőzési előadást tartott személyesen vagy a helyi tévében, így pontosan tudja, hogyan megy manapság az unokázós csalás.

Barna Áprád alezredes, Szabó Csaba őrnagy
Barna Áprád alezredes, Szabó Csaba őrnagy

MÁR ANGLIÁBÓL TÁMADNAK

Talán a hazai bűnüldözési sikereket mutatja, hogy a Mosonmagyaróvár környékén élő időseket 2020-ban már Angliából támadták a csalók, hívásaik kivétel nélkül onnan érkeztek. Sőt, az áldozatokat is próbálják Szlovákiába taxiztatni, hogy onnan utalják át a pénzt a részükre, mert érzik: Magyarország egyre kevésbé biztonságos hely számukra.

– Az elkövetési magatartás mindig az volt, hogy az életszerűen előadott történetek főszereplői azt hitették el a sértettekkel, hogy a közelben tartózkodnak – mondja az alezredes –, és a pénzért odaküldenek valakit. Eltelt néhány óra, de nem jelentkezett senki, érkezett viszont egy újabb telefon, hogy mégsem tudnak a pénzért menni, de küldenek egy taxit, amely elviszi az áldozatot Győrbe, mert az összeget inkább átutalással kellene elküldeni. Valóban érkezett egy taxi, amely az áldozatot Győrbe vitte, ott aztán az említett módon utalták el a pénzt, a bank által küldött azonosító kódot visszadiktáltatták az áldozattal. Majd egy hajléktalant beküldtek a bankfiókba, aki a kód alapján felvette az utalást. Ha megbukott, hát megbukott, ha nem, akkor kapott valamicske alamizsnát, és a pénzt elvették tőle.

Barna Árpád azt mondja, egy kapitányság életében nagyon lényeges mutató, hogy milyen eredményességgel dolgozik, hány ügyet derít fel, de a lakosság ugyanilyen fontosságot tulajdonít annak, hogy milyen munkát végez a bűnmegelőzés terén.

– Minden létező fórumot meg kell ragadni arra, hogy az időseket tájékoztassuk – véli –, bár a járványhelyzet miatt ezen fórumok száma erősen lecsökkent. Mostanában az interneten kívül a nyomtatott sajtó marad, és a helyi közösségek legkisebb információs csatornái. Az internet közösségein keresztül is meg lehet szólítani az embereket. Jelen vagyunk a közösségi médiában, ahol pillanatok alatt lehet reagálni, tömegeket elérni. Ezt főleg a fiatalabbak követik, a gyermekek, unokák, és mi felhívjuk a figyelmüket, hogy adják tovább az információkat az idősebbeknek, ezzel segítsék őket. De van, ahol a plébánia előtti hirdetőoszlopon megjelenő felhívások jutnak célba, van, ahol egy baráti társaságban terjednek az információk. Úgy véli, be kell vonni ebbe a munkába a körzeti megbízottakat, használni kell az iskolákban tartott előadások során az okostáblák kínálta lehetőségeket. „Békeidőben” pedig kitelepülnek központi bűnmegelőzési programokkal, és személyesen szólítják meg a lakosságot. Szerinte a bűnmegelőzési munkát mindig újra kell csomagolni, az új elkövetési módszereket fel kell dolgozni.

JÓL ISMERT DUGIHELYEK

Szabó Csaba őrnagy, bűnmegelőzési osztályvezető-helyettes e bűnelkövetési mód prevenciós lehetőségeiről szólva hozzáteszi:

– A bűnügyi tapasztalatokból tudjuk, az idősebb korosztály kiemelt kockázatúnak tekintendő. Van egy elkövetői kör, amely az idősekre specializálódott, a módszert a bűnözői szlengben „öregezésnek” hívják. Az elkövetők arra szakosodtak, hogy az időseket tévesszék meg. A korábbi években jellemző volt, hogy egy közüzemi szolgáltató vagy az önkormányzat munkatársának adták ki magukat. Igyekeztek bejutni az idős ember lakásába, hogy aztán a figyelmét elterelve magukhoz vegyék az értékeit. Néhány éve az unokázós csalás lett az elterjedtebb. Sajnos tudják az elkövetők, hogy a szépkorúak az összekuporgatott nyugdíjforintokat inkább otthon tartják dugihelyeken, szemben a fiatalokkal, akik már gyakrabban igénybe veszik a banki szolgáltatásokat. Csakhogy a rejtekhelyek a trükkös elkövetők számára könnyen megtalálhatók, nagyon jó érzékkel tudják, hol kell keresni az értékeket, legyen az sütő, dunyha vagy kristálycukortartó, mindegy. Amikor idősebbeknek tartunk előadást, akkor ez nagyon hangsúlyos, hiszen ha bankban tartanák a pénzt, akkor eleve kizárnák azt a lehetőséget, hogy meglopják őket. Miközben tudjuk, az idősebbek idegenkednek a banki szolgáltatásoktól, bonyolultnak vélik azokat. Nincsenek tisztában a bankok kínálta lehetőségekkel, és türelmük sincs végighallgatni az ezekről szóló információkat. Ugyancsak a bűnmegelőzés feladata lehet, hogy banki tanácsadók bevonásával kidolgozzuk, miképpen lehet az információkat leegyszerűsíteni, az idősebbek számára érdekessé, befogadhatóvá tenni.

A bűnmegelőzési szakemberek szerint a legkönnyebb dolguk azokkal van, akik eljárnak előadásokra, vagy idősotthonokban élnek. Ők még aktívak, nekik könnyebb átadni az információkat, szórólapokat. Azokat jóval nehezebb megszólítani, akik nagyon idősek, magányosan éldegélnek, nem járnak sehová. A zsaruk igénybe veszik azok segítségét, akik a szociális gondozásukban vesznek részt, az idősek számára ugyanis ők hiteles személyek. Komolyan felkészítették ezeket az embereket is, a bűnmegelőzési információk így rajtuk keresztül, ha közvetetten is, de eljutnak a magányos idősekhez. De ilyen lehetőség a helyi sajtó, televízió vagy a település életében aktívan részt vevő polgárőr is. Őket is felkészítik, hogy akár önállóan, akár a rendőrséggel együtt tudjanak dolgozni a bűnmegelőzési munkában.

KÖNNYEN MEGNYÍLNAK

Szabó Csaba még egy veszélyre felhívja a figyelmet. Azt mondja, a bűnözők is rájöttek arra, hogy az időskorúak esetében jól ki tudják használni a meggyengült egészségi állapotot, a fokozott megtéveszthetőséget. Ők ugyanis egy másik világban szocializálódtak, amelyben nagyobb értéke volt az emberi kapcsolatoknak. Odafigyelnek egymásra, szeretnek beszélgetni. Ezért könnyen megnyílnak az idegenek felé is. Gyakori, hogy egy tömegközlekedési járművön vagy egy orvosi rendelőben az idősebb emberek néhány percnyi ismeretség után olyan információkat adnak ki magukról, amelyekkel a bűnözők vissza tudnak élni.

Nem egyszerű a bűnmegelőzés, mert nem vagy csak nehezen mérhető. Egy bűnmegelőzési szakember nem tudja, hogy jó tanácsaik segítségével mennyi elkövetést előztek meg. Némi visszajelzés: nagyon sok idős jelezte a rendőrségnek, kísérletet tett valaki arra, hogy becsapja, de ő nem dőlt be, nem adott pénzt. Még arra is maradt gondolata, hogy a rendőrséget is értesítse a kísérletről.

Barna Árpád alezredes végül különös esetet említ.

– Az áldozatokat elsősorban a telefonkönyvekből szemelik ki, de manapság már a közösségi média is segít az elkövetőknek. A közösségi portálon feltérképezik az idős embert, a bejegyzésekből hamar kiderül, ki az unokája, hogy hívják, milyen körülmények között él. Megesett, hogy az idős ember által posztolt képen az unoka éppen kutyát sétáltatott, még a házi kedvenc neve is szerepelt a bejegyzésben, ez pedig azonnal bevonzott egy történetet. A csaló azzal a mesével hívta fel a férfit – magát az unokájának kiadva –, hogy a kutya kiszaladt egy autó elé, a sofőr félrerántotta a kormányt, az autó összetört, úgyhogy haladéktalanul kellene 1,7 millió forint, ekkora kárt okozott az eset az autósnak. A nagypapa türelmesen végighallgatta a mesét, néha azt mondta, hogy „Nahát!”, máskor azt, hogy „Ajjaj!”, végül azonban azt: „Ezzel a történettel két baj van. Az egyik, hogy az unokám nem hagyhatja el a lakását, mert karanténban van. A másik, hogy a kutya itt van mellettem, kitűnő egészségnek örvend.” Elképzeljük a csaló ábrázatát, mindenesetre gyorsan letette a telefont.

Összegzésképpen Barna Árpád elmondja még, hogy a megyében az unokázós csalások száma az utóbbi időben jelentősen mérséklődött.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: BÉRES ATTILA