Hírek

Egészségkárosító szokások

A 2019-es évben 35 ország mintegy 100 ezer 15-16 éves tanulója vett részt benne.

A felmérésből kiderült, hogy a magyar diákok közül szinte valamennyien kipróbálták az alkoholt, a negyedük rendszeresen dohányzik, és több mint a negyedük kipróbált már valamilyen illegális szert is. Dohányzásban és alkoholfogyasztásban is az európai élmezőnyben vannak, a drogozást tekintve azonban továbbra is az átlag alatt. A felmérés tapasztalatairól és a megelőzés fontosságáról Fülöpné dr. Csákó Ibolya alezredessel, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztálya kiemelt főreferensével beszélgettünk. A most közreadott felméréstől függetlenül is ismeri a helyzetet, hiszen részt vesz a hazai és a nemzetközi koordinációs munkában, a jogszabály­-
alkotásban és a drogstratégia kidolgozásában is.

 Európai összehasonlításban a bolgár, a horvát, a román, a szlovák és az olasz tizenévesek cigarettáznak csak nagyobb arányban, mint a magyarok. Miért olyan nehéz nálunk megértetni ezzel a korosztállyal, hogy a dohányzás nagyban károsítja az egészségüket?

– Egyfelől talán azért, mert a dohányzás csoportképző tevékenység, másfelől pedig Magyarországon a felnőttek közül is sokan dohányoznak, rossz mintát adva ezzel a fiataloknak. Így mennyire lehet hiteles bármilyen intelem?

 Hasonló a helyzet az alkohollal is? A felmérés szerint százból 21 magyar fiatal vallotta be, hogy már berúgott, amivel a dánok mögött – holtversenyben az osztrákokkal – a második helyet szereztük meg.

– Annyiban mindenképpen hasonló a helyzet, hogy a gyerekek az alkohollal kapcsolatban is rossz mintákat látnak a felnőttektől. Gyakran előfordul, hogy családi ünnepeken a kisebbeket is megkínálják egy korty sörrel, borral, mondván, ennyi nem árt. Arról nem beszélve, hogy az alkoholhoz könnyű hozzájutni. Ha a fiatalkorú nem tudja megvenni, megvásárolja neki idősebb társa, ismerőse. Arra a kérdésre, hogy „Fogyasztott-e alkoholt az elmúlt 30 napban?”, a válaszadók nagy százaléka mondott igent. Magyarország esetében százból 61-en. A megdöbbentő adat azonban az, hogy a magyar 15-16 éves diákok 91 százaléka mondta, hogy életében legalább egyszer fogyasztott már alkoholt!

 Amihez biztosan nehezebb hozzájutni, az a drog. Ennek ellenére a fiatalok azt is megszerzik. A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon a marihuánához könnyen hozzájutnak, ennek ellenére a füvet mégis kevesebben szívják, mint Európában általában.

Fülöpné dr. Csákó Ibolya alezredes
Fülöpné dr. Csákó Ibolya alezredes 

– Az országos vizsgálat eredményei szerint minden 100 diák közül majdnem 14-en fogyasztottak már valamilyen hallucinogén, inkább pszichoaktív anyagot: marihuánát, kokaint vagy heroint. A 16 éves diákok több mint tizede kipróbálta már életében a marihuánát vagy a hasist. Az elmúlt egy hónapban csak minden huszadik használta ezeket az anyagokat, adatainkkal az európai országok között a rangsor alsó feléhez tartozunk. Azért a cannabis Európában és Magyarországon is a leggyakrabban fogyasztott drog.

 Pedig a szabályok azzal kapcsolatban is szigorúak.

– Igen. Például ha valaki egy társaságban továbbkínálja valakinek a füves cigarettáját, az már átadásnak, kínálásnak, kereskedelmi jellegű magatartásnak minősül, és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ezt például sokan nem tudják, vagy nem veszik komolyan.

 Meglepő adat: noha a kokain az egyik legdrágább kábítószer, a kipróbálási arányt tekintve hazánk az első tízben van.

– Ez valóban furcsa, tekintve, hogy a kokain még alapesetben, azaz erősen hígítva sem tartozik az olcsó kábítószerek közé. Annyit tegyünk hozzá, hogy a kokain fogyasztását, lefoglalási mennyiségét tekintve 2015 óta folyamatos, ám csak enyhén emelkedő tendenciát mutat. És valóban meglepő, hogy 15-16 éves diákok is hozzájutnak és használják.

 Jó hír viszont, hogy a dizájnerdrogok fogyasztása csökken.

– Ez 2015 óta van így, és két okát is megemlíthetjük. Az egyik, hogy a kormányok egyre szigorúbban szabályozzák ezt a kérdést, az Európai Unió és persze Magyarország is. A másik a kommunikáció szerepe. A média számos fórumon rendszeresen és erőteljesen felhívja a figyelmet a dizájnerdrogok fogyasztásának veszélyeire. Most már azt látjuk – és az ESPAD-jelentés is alátámasztja –, hogy a fogyasztók tudatosabbak, azaz kipróbálják a dizájner­drogokat, de rendszeresen nem használják, mert megértik, hogy fogyasztásuk milyen veszélyekkel jár.

 A dizájnerdrogok népszerűsége csökkent ugyan, és a fiatalok is veszélyesnek tartják, miért nem szorul vissza teljesen? Arról a használók is értesültek, hogy a bika névre keresztelt dizájnerdrogba idén már több mint húszan haltak bele…

– Azért nem szorul vissza teljesen, mert olcsó, és nagyon erősen hat. A kilátástalan, reménytelenségben élő fiatal gyorsan kiér vele a valóságból.

 A megelőzésben mennyire fontos az egészségtudatosság vagy a szülői felelősség?

– Vannak erre nagyon jó iskolai programok is, a rendőrség is számos programmal igyekszik felvilágosítani a diákokat a kábítószer-használat veszélyeiről, de én úgy vélem, a család felelőssége a legnagyobb. A gyereket nevelni kell, pontosan fel kell világosítani arról, hogy milyen következményei lesznek, ha iszik, drogozik. Nem szabad a fiatalt magára hagyni a problémáival, a szabadidő okos és hasznos eltöltéséhez alternatívákat kell kínálni. Ahogy említettem, a rendőrség is számos drog­prevenciós programmal igyekszik segíteni, de mi ennek a folyamatnak csak a végén vagyunk. A törvény pontosan meghatározza, hogy mit kell tennünk, ha valaki drogozik, drogot termeszt vagy drogot árul. Állítom: a szülőnek van döntő szerepe abban, hogy a gyerek miképpen viszonyul a droghoz, mennyire felelősségteljesen gondolkodik a kérdésről.

 Ha egy picit előre tekintünk, milyen lesz a kábítószerhelyzet tíz év múlva?

– Szerintem a dizájnerdrogok megmaradnak. Nagyobb felfutásuk nem lesz, de a nehezebb környezetben, szegényebb sorban, kilátástalan helyzetben élő fiatalok változatlanul használni fogják. Ami számomra ijesztőbb, az a gyógyszerek mind szélesebb körű használata. A nyugtatókat, altatókat a felnőttek előszeretettel szedik, és – ahogy a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás – ez is rossz mintát ad. A gyógyszerek addiktívak, és könnyen hozzájuk lehet jutni, alkohollal keverve pedig erős hatásúak. Ezt látom a jövő veszélyének. A felmérés szerint százból mintegy hét-nyolc diák használja ezeket az anyagokat. A nyugtatók ilyen visszaélésszerű használatában Németország mögött a második, a fájdalomcsillapító használatában pedig harmadik Magyarország. Jó lenne, ha tévednék, és sikerülne divatossá tenni a szermentes életet.         

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: zsaru-archív